Topless fodrászat és kortárs művészet

Tervének megvalósításához segítségül hívott egy ismert grafikusművészt, aki a fülledt erotika oltárán hajlandó képeit feláldozni, a lányok közben meg vágják a hajakat, persze mindezt ruha nélkül. Mert ilyen helyen úgy illik.

A topless fodrászat amúgy nem számít újdonságnak Magyarországon. A rendszerváltás után nyitották meg az első ilyen üzletet, és a 90-es évek közepén már több is működött belőle Budapesten. Szinte legendák keringtek a létezésükről. Több hónapos előjegyzéssel fogadták a férfi vendégeket, és a jelentkezők egymásnak adták a fodrász széket. Kuncsaftokból tehát nem volt hiány, de a topless ágazat ezen a téren mintha megállt volna a fejlődésben. A törvények szigorítása már nem tette lehetővé, hogy a növekvő igényeknek megfelelően, legális körülmények között is "extra" szolgáltatásokat nyújtsanak a vendégeknek, ezért szépen lassan bezárták mindegyiket. Helyüket átvették a lakásokban illegálisan működő szépségszalonok, ahol az ollók mellett már megjelentek a legkülönbözőbb szexuális segédeszközök is.

Pedig az alapötlet egészen jól indult - kezdi mesélni Zsolt, aki eredeti szakmáját tekintve szakács, és mostanáig egy jól menő étterem konyhafőnökeként dolgozott. Zsolt nem kis dologra vállalkozik: megpróbálja összeházasítani a művészetet a topless fodrászattal. Véleménye szerint a férfiakat mindig is vonzotta a fodrászüzletek elképzelt meztelensége, amihez kitűnően párosítható egy erotikus jellegű képzőművészeti alkotás. A múlt század topless fodrászataival az volt a baj - véli, hogy mindegyik többet nyújtott a kelleténél, ezáltal a társadalom egyfajta bordélyházként tekintett rájuk. Ezen készül változtatni. Bár mostanság fogja megnyitni első üzletét a belvárosban, de még egyik alkalmazottját sem látta ruha nélkül. Megőrült ez? –kérdezhetnénk tőle, de azt mondja: nem ez a legfontosabb. Ennél sokkal lényegesebb, hogy megfelelően bánjanak az ollójukkal, és a belőlük áradó pozitív hangulat átragadjon a vendégekre. Ez mindenek az alapja. Senkit sem szabad megfosztani a munka lehetőségétől pusztán azért, mert nem akkora a mellmérete, amit manapság látni a magazinokban, és ugyan ez vonatkozik a hölgyek életkorára is.

-    Tehát bármilyen korú és mellméretű hölgy jelentkezhet felvételre?
-    Ha valaki úgy érzi, hogy tudja ezt vállalni és ilyenre van igénye, akkor én miért mondjam azt, hogy nem jó, mert nem a trendnek megfelelő a cicije – véli Zsolt. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget.

De hogy passzol ide egy képzőművészeti kiállítás? –kérdezem tőle, de cseppet sem jön zavarba a kérdésemtől: - Soha sincsenek véletlenek- válaszolja. - Egy kávéházban találkoztam Szántó Dezső művészúrral, akivel jót beszélgettünk az élet különböző dolgairól. Én elmeséltem az ötletemet, ő pedig megmutatta a festményeit. Aztán megkérdeztem: mi lenne, ha kiállítanánk őket a szalonomban, amire persze ő azonnal igent mondott. Így kezdődött a mi kis kapcsolatunk.

Tehát az ember betéved egy topless fodrászatba, és a megszokott poszterek helyén kortárs festő munkái lesznek kiállítva. Bár nincs tapasztalatom az ilyesmiről, na de még sem erre számítanék. Ettől lesz másabb ez a hely a többieknél? – fordulok ismét az ötletgazdához:

-    Egyelőre Dezső alkotásai lesznek láthatóak, de nem zárkózunk el a későbbi bővítéstől sem. Az egész egységet abban a szellemiségben próbáltuk kialakítani, hogy megfelelő környezetet tudjunk biztosítani az elképzelésünknek. Ez majdnem 180 négyzetmétert jelent, ami magában foglalja a kávézót és a fodrászrészt, a privát helyiségként funkcionáló galériát, valamint egy 600 négyzetméteres étteremet is, ami külön bejárattal rendelkezik.

Szántó Dezső egy 50-es éveiben járó grafikusművész. Volt már kiállítása a Stefánia Palotában, és a József Attila művelődési központban is. Nagy kihívásnak tekinti, hogy képei ilyen extrémnek mondható környezetben, a fülledt erotika oltárán lesznek kiállítva.

- Az ember ritkán megy be ilyen helyre, hogy képeket nézegessen. De ha már ott van, beindult fantáziával talán megnézi őket, és ha tetszik neki, akár meg is vásárolja – mondja művész, aki nem tart a szakma lehúzásától.

Hát, így festenek a jövő topless fodrászatai. Talán az is elképzelhető lesz egyszer, hogy hasonló szalonokba járunk Munkácsy reprodukciókat nézni, és itt kerülnek megrendezésre az ország legrangosabb kiállításai. Zsolt nem gondolkodik ennyire előre, sokkal inkább a jelen kérdéseire összpontosít; most éppen az adóhatóságnál járt ügyeket intézni, beszerezte az összes szakhatósági engedélyeket, hogy nyitásra minden papírja rendben legyen. A helyiségek hőmérsékletére is külön kellett figyelnie, hiszen ha nem elég óvatos, a lányok könnyen megfázhatnak.

– Az ilyen helyekkel általában az a probléma –mondja Zsolt, hogy pofátlanul lehúzzák az embereket. Bemegy a turista, meghív egy lányt egy italra, és orra alá dugnak egy többszázezres számlát. Persze, hogy nem tudja kifizetni, de miért is kéne? Messzire el akarom kerülni a hasonló eseteket. Nekem egy olyan üzleti modellt kellett kidolgoznom, ami nappal is legalább olyan hatékonyan működtethető, mint éjszaka. Valódi szándékom egy kulturális létesítmény létrehozása.

Jogosan merülhet fel a kérdés a rutintalan férfiak fejében:  kulturálódás gyanánt bárki ingyen nézegetheti a lányokat is? A válasz roppant egyszerű: a két szolgáltatás ugyan egy helyen található, de a lányok kendőzetlen bájait csak is az láthatja, aki előre bejelentkezik egy hajvágásra. Ha szerencséje van az illetőnek, kis várakozás után már is bebocsátást nyer a hajmosóba, ahol kezdetét veszi a habzó kényeztetés. Zsolt szerint a hajmosás jelenti azt a pontot, ahol a fodrászhölgyek igazán bevethetik erotikus képességeiket. Az eszköztár szabadon választható, de egyik sem nyúlhat a másikhoz. Mármint munkaidőben.

Aztán a szolgáltatás után mindenki eldöntheti, hogy a képek látványa, vagy a lányok hajvágása hozta e nagyobb izgalomba. Egy biztos: sikere esetén a fodrász szék már nem csak a nők örökös trónszéke marad. Nekünk férfiaknak is jár a kényeztetés, és ha ezen felül még gyönyörű festményeket is nézegethetünk...

az maga lenne a paradicsom!

Forrás: http://ellenszek.nolblog.hu